Asperger bejegyzései

A szerző az OASIS weboldal alapítója és társszerzője Az OASIS útmutatója az Asperger szindrómához című cikknek. (A cikk eredetije itt található.)


Az Asperger szindróma (Asperger-féle rendellenesség, röviden AS) egy neurobiológiai rendellenesség. Hans Asperger bécsi pszichiáter írt le 1944-ben egy tünetegyüttest több fiatal fiúnál, akiknek intelligenciája és beszédképessége a koruknak megfelelően fejlett volt, azonban autizmus-szerű viselkedést mutattak és jellegzetes hiányosságaik voltak a társas kapcsolatok és a kommunikáció terén. Ennek ellenére csak 1994-ben vették fel Asperger Szindróma néven a DSM IV-be, és csak pár éve ismerik fel szakemberek és szülők.

Az AS-tulajdonosok különböző jellemzőket mutathatnak, és a rendellenesség mértéke az enyhétől a súlyosig terjedhet. Társas kapcsolati képességekben jellegzetes hiány mutatkozik náluk, problémát okoznak nekik a hirtelen változások, jobban érzik magukat, ha "békén hagyják" őket. Gyakran vannak mániákus szokásaik, és sajátos érdeklődési területük. Jó adag problémát jelent nekik a testbeszéd (és általában a nemverbális jelzések) olvasása, és nagyon gyakran nem találják el az optimális fizikai távolságot pl. beszélgetés során. Gyakran szokatlanul érzékenyek a hangokra, ízekre, szagokra, látványra
1. Kedvelhetik a puha ruházatot, ragaszkodhatnak bizonyos ételekhez, és zavarhatják őket olyan hangok, vagy fények, amiket más észre sem vesz. Fontos megjegyezni, hogy az AS-tulajdonos nagyon másképp észleli a világot, mint mi, ezért a legtöbb szokása, ami számunkra furcsának, vagy feleslegesnek látszik, emiatt a neurobiológiai különbözőség miatt van, és nem szándékos gorombaság, különcködés, és legfőképp nem a rossz nevelés eredménye.

A definíció szerint az AS normál, vagy magasabb IQ-val jár együtt, és (bár ez nem feltétel) többen kivételes képességeket mutatnak bizonyos területeken. Mivel szellemileg és testileg teljesen rendben vannak, de rendkívül naivak, az AS-tulajdonosok gyakran különcnek, vagy furcsának látszanak és könnyen válnak piszkálás (otromba tréfa), becsapás, erőszak, vagy megfélemlítés áldozatává. Ugyan látszólag normálisak a nyelvi képességeik, de gyakran vannak hiányosságaik pragmatikában2
és a prozódia (a hangsúlyozás jellemzői) területén. A kifejezéstáruk rendkívül gazdag lehet, több gyerek úgy beszél, mint egy kis professzor. Ugyanakkor gyakran mindent szó szerint értenek, és nehezen használják nyelvi képességeiket társas kapcsolatokban.

Jelen pillanatban is vita folyik arról, hogy az AS pontosan milyen elváltozáscsalád tagja. A ma elfogadott álláspont szerint az AS az autizmus-spektrum része, Uta Frith úgy fogalmaz, hogy "Van bennük egy leheletnyi autizmus". (U. Frith: Autism and Asperger's Syndrome) Több szakember úgy véli, hogy az AS azonos a nagy funkcionalitást megengedő fajta autizmussal3
, mások szerint helyesebb a Nemverbális Tanulási Képtelenség megközelítés. Az AS sok tekintetben hasonlít a PDD-NOS-ra4, a HFA-ra és a NLD-re (nemverbális tanulási rendellenesség), ezért maradhatott a közelmúltig rejtve, és ezért fordulhatott elő, hogy sokakat félrediagnosztizáltak, vagy egyáltalán nem is diagnosztizáltak. Így például semmi meglepő nincs abban, ha egy eredetileg ADD-vel (figyelemzavar), vagy ADHD-vel (figyelemzavar és hiperaktivitás) diagnosztizált gyereket újra megvizsgálva Asperger szindrómásnak minősítenek. Továbbá az is előfordul, hogy eredetileg HFA-val, vagy PDD-NOS-szal diagnosztizált egyén valójában AS tulajdonos, de nem ritka a kettős AS - HFA diagnózis sem.

(Az eredeti cikkben itt az AS-hez tartozó DSM-IV kritéria található. Mi ennek fordítását külön bejegyzésként közöljük. A folytatásban az eredeti cikkben Lois Freisleben-Cook magyarázata található, amellyel a DSM-IV-ben megfogalmazott diagnosztizálási kritériumoknál közérthetőbb módon ír az AS-ről. Alább ennek fordítását közöljük - a szerk.)

Láttam, hogy valaki feltette a DSM-IV AS-diagnosztizáláisi kritériumait, azonban úgy gondolom, érdemes mellé tenni az AS egy közérthetőbb leírását. Az Asperger Szindróma egy szakkifejezés, amit olyan gyerekekre, vagy felnőttekre használnak, akik az autizmus néhány vonásával rendelkeznek, de nem mutatják a teljes kórképet. Abban azonban nincs teljes egyetértés, hogy a PDD kórképek közé pontosan hová illik az AS. Néhány AS-tulajdonos nagyon sikeres, és mostanáig nem különösebben foglalkoztak a diagnosztizálásukkal, bár a brilliáns megnyilvánulásaik mellett megfigyelhető volt bogarasságuk, feledékenységük, társasági/társas kapcsolati alkalmatlanságuk, sutaságuk, és többé-kevésbé fizikai ügyetlenségük is.

Habár a diagnosztizálási kritériumok között szerepel a normális nyelvi fejlettség, gyakran látható, hogy másképp használják a nyelvet. Egy AS-tulajdonos gyereknek gyakran remek kifejező tehetsége van, választékosan beszél, sokszor mutatnak hiperlexiás5
tüneteket, de a nyelvi finomságokat nem értik6, és esetenként ügyetlenül fejezik ki magukat (vö: 2). A társasági/társalgási területen is nehézségeik vannak, olyanok, mint akinek más srófra jár az agya. Az ügyetlenségre való hajlamuk Motor Dyspraxia7-t jelezhet.

Beszélgetés során sokan kerülik a szemkontaktust, sőt olykor elfordulnak, amint fogadják a rájuk szegeződő pillantást. Azok a gyerekek, akiket én megismertem, szeretnének társas kapcsolatokat teremteni, de nem tudják, hogyan tegyék. Viszont képesek megtanulni, mint ahogy bárki meg tud tanulni zongorázni.

Általános benyomás, hogy az AS kiemelkedő intelligenciával, és specializálódott érdeklődési körrel jár, amiben az AS-tulajdonos általában kimagasló eredményt ér el. Ez gyakran vezet az érdeklődési körnek megfelelő karrierhez, amiben az illető felnőtt nagyon sikeres. Fiatalabb korban a viselkedés kicsit merevebbnek tűnhet, a vátozásokkal szembeni félelem tapasztalható, és gyakori bizonyos tevékenységekhez8
való ragaszkodás. Ezmiatt előfordulhat, hogy OCD9-t állapítanak meg, pedig ez nem ugyanaz a tünetegyüttes.

A legtöbb hiányosság megfelelő viselkedésterápiával kezelhető: ezek a terápiák a megfelelő szociális viselkedés megtanulásában segítenek. A merevséget okozó szorongás is kezelhető orvosilag. Tehát ha nehezebben is, de egy AS-tulajdonos felnőttnek is lehetnek kapcsolatai, családja, és boldog, eredményes élete.


Megjegyzés: Louis Freisleben-Cook leírása eredetileg a bit.listserv.autism hírcsoportban jelent meg. Úgy gondoltam, hogy ez egy érdekes cikk, ezért feltettem ide. Az oldal látogatói gyakran jelzik, hogy nem minden AS-es gyerek mutat kimagasló intelligenciát, és úgy érzik, hogy a cikk némileg félrevezető. Teljesen egyetértek azzal, hogy az AS dignózissal rendelkező gyerekek többségének intelligenciája legalább a normális tartományban van, azonban sokak intelligenciája kiemelkedő. Ezért is fontos, hogy szánjunk időt minél több, az Asperger Szindrómát bemutató cikk elolvasására - ilyenek találhatók többek között az O.A.S.I.S-on is. Célszerű az irodalomjegyzékek áttanulmányozása is, és szakemberek segítségét is igénybe venni az AS-ről szerzett ismeretek bővítése érdekében.

Barb Kirby
OASIS


A fordító lábjegyzetei:

1 "sights" az eredeti, itt logikusan a fényérzékenységnek (ami személyes tapasztalat) kellene szerepelni, de adott dolgok látványára is fennállhat érzékenység. (Szintén tapasztalat.)

2 "pragmatics" az eredeti. Itt a nyelvészeti értelemben vett pragmatikára utal, amely a közlések mögöttes jelentéstartalmát, a helyzetfüggő plusz jelentéstartalmakat vizsgálja. (A Lois Freisleben-Cook szöveben is előfordul "language pragmatics" kifejezésként, ez a nyelvészeti értelmezésen túlmenően nyelvi, kifejezésbeli ügyességet, jó valós idejű beszélgető képességet, éles helyzetekbeli ügyes nyelvhasználatot jelenthet - ill. a szöveg szerint ennek hiányát.)

3 Eredetiben "High Functioning Autism", HFA. Nagyon nulladik közelítésben, a wikipedia ide vágó cikke alapján olyan autizmus, ahol az érintett értelmi és önellátó képességeit tekintve rendben van, de még az AS-eshez képest is keveset kommunikál.

4 Eredetiben "Pervasive Developmental Disorder - Not Otherwise Specified". A PDD (kb. átható fejlődési rendellenesség) spektrum része.

5 http://www.hyperlexia.org/

6 Azaz: mindent szó szerint értenek.

7 A wikipedia cikke alapján röviden: neurológiai alapú fejlődési rendellenesség, ami a napi szinten használatos mozgáskoordinációs képesség hibás, vagy csökkent működését eredményezi.

8 "adhering to routines" ide értendőek az olyan "tevékenységek" is, mint pl. a lefektetési rituálé, vagy a minden nap ugyanat kéri vacsorára.

9 OCD: Kényszerbetegség.


(Fordította: GutBesserWasser. Köszönöm a segítséget Semotának, Kanárinak, Editnek és Lacinak!)

Hogyan használjuk a DSM-IV-et? (1db fontos jótanács kezdő amatőröknek és magukat profinak képzelő pszichiátereknek.) Tehát. Akkor pozitív a diagnózis, ha a betűvel jelölt pontok mindegyike teljesül. A betűvel jelölt pontok akkor teljesülnek, ha (1) nincsenek alpontjaik, és az alanyra nézve igaz állítást fogalmaznak meg, vagy (2) vannak alpontjaik, és az alpontokból legalább annyi és úgy teljesül, ahogy a főpontjául szolgáló betű mögötti szöveg rendelkezik - a szerk.

A. Társas kapcsolatokban mutatkozó minőségi hiányosság, a következőkből legalább kettő formában:
  1. A társas kapcsolatok során használatos testbeszéd több formájának (arckifejezés, tesstartás, szemkontaktus, gesztusok) feltűnő hiányossága, vagy hibás működése.
  2. Fejlettségi szintjének megfelelő személyes kapcsolatok kiépítésére való képtelenség.
  3. Magától jellemzően nem osztja meg örömeit, eredményeit, vagy az őt foglalkoztató gondolatokat másokkal.
  4. A társas kapcsolatok vagy érzelmek oda-vissza hatásának hiánya. (Közte és mások között.)

B. Behatárolt ismétlődő, vagy változatlan minták a viselkedésben, érdeklődésben és tevékenységben a következőkből legalább egy formában:
  1. Teljes belefeledkezés egy, vagy több változatlan és behatárolt dologba úgy, hogy ennek intenzitása, vagy tárgya eltér a megszokottól.
  2. Jól érzékelhető ragaszkodás bizonyos, az adott egyénre jellemző rítusokhoz, tevékenységekhez, melyek nem "hasznosak".
  3. Változatlan és ismétlődő izommozgások. (Pl. csapkodás, dobolás kézzel vagy ujjal, vagy kéz/ujjak csavargatása, vagy összetett testmozgások.)
  4. Kitartó elmerülés tárgyak részleteinek vizsgálgatásában.

C. A rendellenesség jelentős gondokat okoz a társas kapcsolati képességekben, a munkahelyen, és az élet egyéb fontos területein történő helytállásban.

D. Gyakorlatilag nem tapasztalható lemaradás a beszédfejlődésben. (Azaz egyes szavak használata 2 éves korban, kifejezések használata 3 évesen.)

E. Gyakorlatilag nem tapasztalható lemaradás a megismerő képesség fejlődésében (korának megfelelően érti a világot maga körül), a korának megfelelően képes magát ellátni, a társas kapcsolatait leszámítva alkalmazkodó módon viselkedik, valamint gyermekkorában kíváncsi a környezetére.

F. Nincs jele más mélyre ható fejlődési rendellenességnek, vagy skizofréniának.

(Fordította: GutBesserWasser. Eredeti cikk itt.)